Sorsunk a kezünkben.
Sorsunk urává válni nem egyszerű dolog.
Mindennap és minden órában újra és újra meg kell érte küzdeni.
A fölismerés és a megvalósítás között sok idő van.
Ezt már a gyereknek is mindennap le kell győznie,
amikor nincs kedve iskolába menni,
de egy magasabb cél miatt mégis muszáj neki.
Sőt már előbb is, amikor Énje azt súgja, hogy menni kell.
A gyerek nem veszti el sem derűjét,
sem a győzelembe vetett hitét – de egy felnőtt ember,bizony elveszíti.
Aki sorsának urává akar válni, annak mindennap,
és minden órában meg kell erősítenie
a most már tisztán látó benső énjét,
folyamatosan éberen figyelnie és főleg gyakorolnia kell,
hogy a sok kis győzelemből megtalálja az ügyességét,
az önbizalmát is a végső győzelemhez.
Az emberé mindig csak az lesz, amit sokszor ismétel.